A Btk. 276 cikkelye jelenleg háromtól 12 hónapig terjedő börtönnel, vagy bírsággal bünteti azt a személyt, aki úgy próbál nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, hogy a nyilvánosság előtt alaptalanul törvénytelenséggel gyanúsítja a folyamatban lévő ügyben eljáró ügyészeket, vagy bírákat.
A Romániában kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) több vezető politikusa úgy értékelte, hogy az előírás korlátozza a sajtószabadságot, ezért négy nappal az új Btk. hatályba lépése után annak törlését kezdeményezték. A szenátus megszavazta a cikkely törlését.
Romániában élénk politikai vita bontakozott ki az új büntetőjogi szabályozás körül, miután Traian Basescu jobboldali államfő azzal vádolta meg az USL-t, hogy a korrupt politikusok védelmében próbálja módosítani a Btk.-t, de megtagadja azokat a módosításokat, amelyek a korrupt tisztségviselők felelősségre vonását szolgálnák. Az elnök és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) azt sürgette, hogy még új az Btk. hatályba lépése előtt módosítsanak bizonyos rendelkezéseket, amelyek - álláspontjuk szerint - nehezítik a gyanúsítottak lehallgatását.
Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a felszólítást azzal hárította el, hogy Románia nem rendőrállam, ahol "Basescu mindenkit lehallgathat", és butaságnak nevezte azt a vélekedést, miszerint az új Btk. a bűnözőket védené.
Az új Btk. február elsején lépett hatályba az elnök által kért módosítások nélkül. Az USL viszont törvényhozási prioritásai közé emelte azt, hogy a parlament tavaszi ülésszakán töröljék a Btk.-ból a bírák és ügyészek rágalmazását büntető cikkelyt.
2013-ban az Európai Bizottság Romániáról közölt jelentése kitért arra, hogy az igazságszolgáltatás egyes képviselői a média nyomásgyakorlására, a televíziós műsorokban való meghurcolásukra panaszkodtak: ezt a jelzést több román elemző a véleménynyilvánítási szabadság elleni támadásként értékelte.